A BME-n eddig valamivel több, mint ezren írták alá a felsőoktatási dolgozók bérrendezést követelő nyílt levelet. Hiába volt az aláírók között a rektor is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint sokakat ennek ellenére meg kellett győzni arról, hogy nem lesz rájuk nézve negatív következménye annak, ha a kezdeményezés mellé állnak.
"Nagyon sok olyan személyes meggyőzés kellett, hogy nem lesz ebből baja annak, aki aláírja. Azokról a helyekről, ahol nem értük el a kollégákat, nagyon kevés aláírás jött" - mondta Szieberth Dénes a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) frissen megválasztott elnöke, aki egyébként a BME docese a 444-nek.
Szieberth kitért arra is, hogy a legkevesebben vagy anoniman az egyetemen a tanulmányi hivatalból, a könyvtárból írták alá az azonnali béremelést követelő nyílt levelet. Érdekes, hogy ezek közvetlen a kancellária alá tartoznak. Ezen kívül kevés aláírás érkezett a kancellária dolgozóitól, illetve a köztudottan modellváltás mellett álló Villamosmérnöki és Informatikai Karról, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról.
Az aláírásgyűjtést Szieberth szerint az is nehezítette, hogy a rektor hiába egyezett bele, a kancellár megvétózta, hogy a petíciót kiküldjék a központi e-mail címről a dolgozóknak.
A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, hogy sokkal jobban működhetne az egyetem ha nem kellene a dolgozóknak másod-, harmadállásokat vállalniuk a megélhetéshez. A jelenlegi bértábla szerint a docensi az első olyan fizetés, amiből nem lehet éhen halni, és mindenkit ettől a fizetési szinttől kellene indítani. Majd megjegyezte, hogy a BME szerinte már régóta nem kap annyi pénzt az államtól, amennyiből normálisan tudna működni, és vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
