Akkumulátor kutatóintézetet hoznak létre a Debreceni Egyetemen

Folyamatosan monitorozzák majd a városban működő gyárak ipari tevékenységeit.

  • Eduline/MTI

Akkumulátor kutatóintézet létrehozását jelentette be a Debreceni Egyetem (DE) rektora a HUMDA Zöld Életre Valók országos roadshow debreceni állomásának csütörtöki workshopján - számolt be róla az MTI.

Szilvássy Zoltán kulcskérdésnek nevezte az energiatermelést és -raktározást, és azt mondta, hogy szorosan együttműködnek a városba települő ipari szereplőkkel. Elmondása szerint  már a városba érkező akkumulátorgyártókkal is megállapodtak egy egyetemi akkumulátor kutatóintézet létrehozásárról.

"Ez lehetőséget teremt majd arra, hogy a technológiai folyamatok indikátorai alapján segítsünk észlelni, ha a gyár területén kívül valami nem megfelelően történik, és közösen, a technológia átalakításával biztonságosabbá és hatékonyabbá tegyük a termelésüket" - mondta a rektor.

Szilvássy szerint az egyetem kutatócsoportjai és intézetei folyamatosan nyomon követik, hogy a városban növekvő ipari tevékenység milyen hatással van a levegőre, a talajra és a vízre, és hogy mennyire hatékony a biodiverzitás megőrzése.

Szerinte a rendszer célja, hogy fejlődjön az ipar, legyen termelés, zöldítés, megújuló energia és fenntarthatóság.

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.