Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.
A modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt egyetemek finanszírozása nagy eltérést mutat. Ennek következtében a dolgozói bérek is különbözőek a magyar felsőoktatási intézményekben. Ezért is követel egységes bérminimumot tartalmazó bértáblát minden felsőoktatási intézménybe a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete – írják az MTI-nek elküldött közleményükben.
Nemrég írtuk meg, hogy bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója, mert méltatlannak tartják az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók fizetését. Azóta pedig már a BME oktatói is hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Arra is kitértek, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, viszont bérfeszültséget okoz, hiszen egy záróvizsga-bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint).
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már többször felvetette egy egységes bértábla bevezetésének szükségességét, amelynek tartalmaznia kellene minden beosztáshoz egy bérminimumot az oktatók, illetve az oktatást-kutatást közvetlen segítők vonatkozásában a leendő bértábla értékállóságának megtartása érdekében.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
