Ezekre a jogi képzésekre járnak a legkiválóbb hallgatók

Évről évre a legnépszerűbb képzések között szerepel az osztatlan jogász. Mutatjuk a magyarországi intézmények hallgatói kiválósági rangsorát a HVG Diploma 2024-es különszáma alapján.

  • Székács Linda

2023-ban több mint 5600 fő felvételizett valamelyik magyar egyetem osztatlan jogászképzésére, akik közül végül 3317-en kerültek be és kezdhették el szeptemberben a képzésüket. A legnépszerűbb intézmény 2023-ban 2229 jelentkezővel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt, amit

  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem (2197),
  • a Károli Gáspár Református Egyetem (1802),
  • a Szegedi Tudományegyetem (988) és a
  • Debreceni Egyetem (944) követett.

A tavaly novemberben megjelent HVG Diploma kiadvány készítői a felvételt nyert hallgatók eredményei alapján rangsorolták az intézményeket. A hallgatói kiválósági rangsor szempontjai az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyen helyezettek száma. Ezek alapján a legkiválóbb hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi képzésére járnak, a felvett hallgatók pontátlaga ugyanis 443 pont, a jelentkezők 98,83 százaléka pedig már nyelvvizsgával érkezett az egyetemre. Az intézmény jogi képzését 861-en jelölték meg első helyen, középiskolai tanulmányi versenyen pedig 29 fő ért el helyezést.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

 

HVG

 

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

Az ELTE képzését a PPKE követi, aminek a jogász képzését 578 fő jelölte meg első helyen. A felvettek pontátlaga 436 pont, 93,28 százalékukat vették fel nyelvvizsgával és 11 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen.

A hallgatói kiválóság alapján a harmadik helyre a Pécsi Tudományegyetem képzése került. Ezt 222 hallgató jelölte meg első helyen, a felvettek pontátlaga 416, nyelvvizsgával a hallgatók 88,30 százalékát vették fel és 5 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen. A harmadik helyre sorolták ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem képzését is, amit 391 fő jelölt meg, a felvettek pontátlaga 396 fő, ellenben középiskolai tanulmányi versenyen 9 hallgató szerepelt eredményesen. A nyelvvizsgával felvettek aránya 82,67 százalék.

Negyedik helyre a Károli Gáspár Református Egyetem került, amit a

  • Debreceni Egyetem,
  • Széchenyi István Egyetem, és a
  • Miskolci Egyetem

követ.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna