Megválasztották a Tokaj-Hegyalja Egyetem új rektorát

Hónapokon át tartó belharcokat követően hat sikeres pályázó közül került ki az új rektor.

  • Tornyos Kata

Kéri Szabolcsot, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárát választotta a Tokaj-Hegyalja Egyetem új rektorává az intézményt fenntartó kuratórium kedden délután Sárospatakon – írta meg a Boon.hu.

Összesen nyolcan adtak be pályázatot, két pályázót el kellett utasítaniuk, mert egyikük már betöltötte a 65. életévét, így a törvény szerint nem nevezhető ki rektorrá, másikuk pedig nem rendelkezett megfelelő idejű vezetői tapasztalattal.

Utolsó körben a szenátus által felállított rangsor alapján a két legnagyobb támogatást szerzett jelöltet hallgatta meg a kuratórium: Toma Kornéliát, aki az elmúlt hónapokban megbízott rektorként vezette a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, valamint Kéri Szabolcsot, a BME egyetemi tanárát.

Toma Kornélia a továbbiakban az egyetem rektorhelyettese lesz.

A korábbi rektort, Horváth Ágnest két hónap után mentette fel a kuratórium. Emögött az álhatott, hogy az intézmény modellváltását is levezénylő kuratóriumi elnök - továbbá kancelláriaminiszter - Stumpf István június elején lemondott az intézmény kuratóriumában betöltött tisztségéről, mert a testület az ő és a szenátus akaratával szemben Horváth Ágnest, nem pedig az általa támogatott Fiath Attilát nevezte ki a pozícióra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.