Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.
2013-ban még 359 ezer, 2021-ben már csak 287,5 ezer hallgató tanult a magyar felsőoktatásban a KSH legfrissebb adatai szerint.
Bár az összesítésben egyelőre nem szerepelnek a 2022-es és a 2023-as adatok, a változásokat bemutató görbénken az világosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. A "mélypont" 2019-ben jött el, akkor 281,5 ezer diák tanult főiskolán vagy egyetemen, ami még kevesebb, mint ahányan 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány idején tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben.
Ez egyébként a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes. A szomszédos Ausztriában például 2013 és 2021 között 422,8 ezerről 438,4 ezerre nőtt az egyetemista hallgatók száma, Németországban pedig ennél jóval drasztikusabb növekedés látható, ott ugyanis 9 év alatt 2 780,0 ezer főről 3 351,6 ezer főre nőtt az egyetemi hallgatók száma, a magyar diákok között is egyre népszerűbb Hollandiában pedig 674,8 ezerről 987,6 ezer főre.
Magyarországhoz hasonlóan csökkenés látható ugyanakkor a lengyel, a szlovák, a szlovén, a cseh és a román felsőoktatásban is.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
