Kilenc év alatt több tízezer fővel csökkent a magyar felsőoktatásban tanuló diákok száma

Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.

  • Székács Linda

2013-ban még 359 ezer, 2021-ben már csak 287,5 ezer hallgató tanult a magyar felsőoktatásban a KSH legfrissebb adatai szerint.

Bár az összesítésben egyelőre nem szerepelnek a 2022-es és a 2023-as adatok, a változásokat bemutató görbénken az világosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. A "mélypont" 2019-ben jött el, akkor 281,5 ezer diák tanult főiskolán vagy egyetemen, ami még kevesebb, mint ahányan 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány idején tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben.

 

Ez egyébként a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes. A szomszédos Ausztriában például 2013 és 2021 között 422,8 ezerről 438,4 ezerre nőtt az egyetemista hallgatók száma, Németországban pedig ennél jóval drasztikusabb növekedés látható, ott ugyanis 9 év alatt 2 780,0 ezer főről 3 351,6 ezer főre nőtt az egyetemi hallgatók száma, a magyar diákok között is egyre népszerűbb Hollandiában pedig 674,8 ezerről 987,6 ezer főre.

Magyarországhoz hasonlóan csökkenés látható ugyanakkor a lengyel, a szlovák, a szlovén, a cseh és a román felsőoktatásban is.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.