Kilenc év alatt több tízezer fővel csökkent a magyar felsőoktatásban tanuló diákok száma

Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.

  • Székács Linda

2013-ban még 359 ezer, 2021-ben már csak 287,5 ezer hallgató tanult a magyar felsőoktatásban a KSH legfrissebb adatai szerint.

Bár az összesítésben egyelőre nem szerepelnek a 2022-es és a 2023-as adatok, a változásokat bemutató görbénken az világosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. A "mélypont" 2019-ben jött el, akkor 281,5 ezer diák tanult főiskolán vagy egyetemen, ami még kevesebb, mint ahányan 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány idején tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben.

 

Ez egyébként a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes. A szomszédos Ausztriában például 2013 és 2021 között 422,8 ezerről 438,4 ezerre nőtt az egyetemista hallgatók száma, Németországban pedig ennél jóval drasztikusabb növekedés látható, ott ugyanis 9 év alatt 2 780,0 ezer főről 3 351,6 ezer főre nőtt az egyetemi hallgatók száma, a magyar diákok között is egyre népszerűbb Hollandiában pedig 674,8 ezerről 987,6 ezer főre.

Magyarországhoz hasonlóan csökkenés látható ugyanakkor a lengyel, a szlovák, a szlovén, a cseh és a román felsőoktatásban is.

 

Polónyi István: A mai felsőoktatási oktatáspolitika úgy működik, hogy 3-4 ember kitalálja, hogy mit is kéne csinálni, és ha nem tetszik, azt kétévente változtatják

Július 26-án véget ért az idei általános felvételi, a ponthatárok azonban több szempontból is tartogattak meglepetéseket. Az elmúlt évekhez képest néhány ezer fővel nőtt a felvett diákok száma, ez viszont inkább köszönhető a rendkívül alacsony pontszámoknak, mintsem a megfelelő oktatáspolitikának. Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.