Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.
2013-ban még 359 ezer, 2021-ben már csak 287,5 ezer hallgató tanult a magyar felsőoktatásban a KSH legfrissebb adatai szerint.
Bár az összesítésben egyelőre nem szerepelnek a 2022-es és a 2023-as adatok, a változásokat bemutató görbénken az világosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. A "mélypont" 2019-ben jött el, akkor 281,5 ezer diák tanult főiskolán vagy egyetemen, ami még kevesebb, mint ahányan 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány idején tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben.
Ez egyébként a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes. A szomszédos Ausztriában például 2013 és 2021 között 422,8 ezerről 438,4 ezerre nőtt az egyetemista hallgatók száma, Németországban pedig ennél jóval drasztikusabb növekedés látható, ott ugyanis 9 év alatt 2 780,0 ezer főről 3 351,6 ezer főre nőtt az egyetemi hallgatók száma, a magyar diákok között is egyre népszerűbb Hollandiában pedig 674,8 ezerről 987,6 ezer főre.
Magyarországhoz hasonlóan csökkenés látható ugyanakkor a lengyel, a szlovák, a szlovén, a cseh és a román felsőoktatásban is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
