Az orosz igazságügyi minisztérium kifogásolja az egyetem oktatási programjait, amiknek szerinte Oroszország lejáratása a célja.
Nemkívánatosnak nyilvánították a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet Oroszországban- közölte az orosz főügyészség sajtószolgálat hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.
Az indoklás szerint "a főügyészség a hozzá beérkezett anyagok tanulmányozása alapján úgy határozott, hogy az úgynevezett oktatási célú nemkormányzati szervezet, a Central European University (Ausztria) tevékenységét Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánítja".
A főügyészség szerint ugyanis a CEU hivatalosan deklarált céljai között szerepel a "nyílt társadalom és a demokrácia" értékeinek előmozdítása Közép- és Kelet-Európa országaiban, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaiban, valóságban viszont "erőfeszítései jelenleg az Oroszországi Föderáció különleges hadműveletének és politikai vezetésének lejáratására összpontosulnak".
A hatóság kifogásolta, hogy az egyetem számos olyan oktatási programot indított, "amely szándékosan leértékeli és eltorzítja az orosz állam történelmét, lekicsinyli a kiemelkedő orosz tudósok, írók, kulturális személyiségek érdemeit, és hamis állításokat hirdet, amelyek szerint Oroszország bűnös a világ összes kataklizmájában, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak". Szerintük továbbá ezekből a programokból kizárják az olyan szakértőket, akik bármilyen orosz állami intézménnyel kapcsolatban állnak, vagy akik a "különleges hadműveletet" támogatják. A képzési programok középpontjában pedig Oroszország állítólagos ukrajnai "háborús bűneire", az "orosz propagandára" és a különleges hadműveletet támogató orosz állampolgárok "másodrendűségére" vonatkozó kijelentések állnak.
A főügyészség szerint a CEU kádereket toboroz a globális oroszellenes médiakampányhoz.
Az orosz igazságügyi minisztérium egyébként a CEU mellett az EastCham Finland, a Hudson Institute és az Egyesült Államokban bejegyzett Szabad Burjátföld Alapítvány nemkormányzati szervezetet is felvette a nemkívánatos szervezetek nyilvántartásába.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
