Fokozatosan lehetetlenül el az angol nyelvoktatás Kínában

A kínai elnök a nyugati befolyástól szeretné megvédeni az országot.

  • Tornyos Kata

Újabb kínai egyetem törölte el az angol nyelvvizsgákat, mint a diplomázás előfeltételét. Ez heves vitát váltott ki a világnyelv szerepéről az ország oktatási rendszerében – írta meg a CNN.

A diákoknak nem kell többé letenniük az országos szabványosított angol nyelvvizsgát, ahhoz, hogy alapdiplomát szerezhessenek a Shaanxi tartomány fővárosában található Xi'an Jiaotong Egyetemen.

A bejelentés nagy reakciót váltott ki a  közösségi médiában, sokan méltatták a döntést, és a többi egyetemet is felszólították hasonló intézkedésekre. Bár a kormány hivatalosan soha nem tette kötelezővé, a főiskolai angol teszt sikeres teljesítése 1987 óta a legtöbb kínai egyetemen követelmény. Az elmúlt években azonban egyes egyetemek leértékelték az angol nyelv jelentőségét.

Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína nacionalista irányt vett, az elnök arra szólította fel az országot, hogy ne adjanak teret a "nyugati befolyásnak". Az iskolákban és az egyetemeken megtiltották a tanároknak, hogy nyugati tankönyveket használjanak, vagy olyan „nyugati értékekről” beszéljenek, mint a demokrácia, a sajtószabadság és a bírói függetlenség.

Már az általános iskolában is visszaszorítanák a nyelvoktatást

Sanghajban a hatóságok 2021-ben megtiltották az általános iskoláknak, hogy záróvizsgát tartsanak angolból, arra hivatkozva, hogy enyhíteni kell a diákok tanulmányi terheit. Egyes törvényhozók és kormányzati tanácsadók azt is javasolták, hogy az angolt teljesen vegyék ki az iskolai alaptantárgyból.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.