Egyetem nincs, de az iroda hosszas keresgélés után végre megvan, és az alkalmazottak sem panaszkodhatnak a béreikre a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnál.
Elutasította a feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány ügyében, mert találtak egy papírcetlire kiragasztott e-mail címet az alapítvány állítólagos székhelyén - írta meg a 24.hu.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő azt követően fordult az ügyészséghez, hogy a nyár elején Tompos Márton, a Momentum alapító tagja megpróbált utánajárni annak, mi van most az egyelőre továbbra sem létező Fudan Egyetemmel, aminek az alapítványa, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány korábban nem csak egy 6 milliárd forintos támogatást kapott, de azt a területet is, ahová a Diákvárost tervezték.
A helyszínre látogató politikus nem talált semmit, az alapítvány székhelyeként működő irodaház a látogatásakor üres volt. A cégbírósági dokumentumok szerint az alapítvány jelenlegi székhelye a Kéthly Anna téren található irodaházban van, ott azonban Tompos Mártonnak azt mondták, az alapítvány már áprilisban eltűnt, és a Márvány utcai székhelyen sem tudtak új információkkal szolgálni.
Polt Péter legfőbb ügyész a rendőrséget bízta meg az ügy kivizsgálásával, melynek során a BRFK először feljelentés-kiegészítést rendelt el gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűntettének gyanúja miatt, majd adatgyűjtést is végeztek. Mindezek alapján megállapították, hogy a Kéthly Anna téren található irodaház hetedik emeleti helyiségében „fellelhető és működik is” a Fudan alapítvány. Annak recepcióján ugyanis rendelkezésre álltak a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány elérhetőségei, sőt, annak logóját is megtalálták, alatta pedig az elektronikus elérhetőségét, vagyis az e-mail címét.
Igaz, ez a 24.hu helyszínre látogató újságírója szerint csak egy papírcetlin szerepel.
Ezen megpróbálták felkeresni az alapítványt és többek között azt is megtudni, hogy hány alkalmazottjuk van és egyetem hiányában milyen tevékenységeket végeznek, választ viszont egyelőre nem kaptak.
Az alapítvány a 2023-as beszámolója szerint jelenleg közel 6,7 milliárd forintos tőkével rendelkezik. A lap azt írja, tavaly mintegy 123 millió forintot fordítottak személyi juttatásokra, ebből 90 millió forint a vezetők fizetésére ment el; 2,1 millió forint például a főigazgató bérére, de az öt kuratóriumi tagnak is havi 811 ezer forint jár. .
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
