Pedig elvileg a tálibok sem tiltják a külföldre utazást, „csak” férfi kisérőt követelnek meg a nagyobb távokra, mégsem engedték meg nekik, hogy felszálljanak a repülőgépükre.
Az afganisztáni tálib hatóságok megakadályozták, hogy mintegy száz afgán nő egyetemi ösztöndíjjal az Egyesült Arab Emírségekbe utazzon, ezt az a Kalaf Ahmad al-Habtúr dubaji milliárdos közölte, aki az afgán diákok tanulmányait finanszírozta volna.
A dubaji székhelyű Habtoor Group cégcsoport vezetője és alapító elnöke a Twitter/X közösségi oldalon közzétett videóban elmondta: a diáklányoknak szerda reggel kellett volna az Egyesült Arab Emírségekbe repülniük Kabulból, ám a tálib kormány nem engedte, hogy felszálljanak a repülőgépre. „Pedig már kifizettük a repülőgépet, megszerveztünk nekik mindent, szállást, oktatást, biztonságos szállítást” – fogalmazott.
I am unable to express the disappointment I feel now as The Afghan female students, whom I had provided an educational scholarship in collaboration with the @uniofdubai presented by Dr. Eesa Al Bastaki @ebastaki, were unfortunately unable to reach #DubaiAirport this morning to… pic.twitter.com/gJK9dB2yTf
Habtúr közzétette az egyik afgán diák hangfelvételét is, aki elmondta, hogy egy férfi kísérővel akartak felszállni a járatra, de a kabuli repülőtéri hatóságok még így is megakadályozták az utazásukat. Pedig a tálibok elvileg nem tiltják az afgán állampolgároknak, hogy elhagyják az országot, csak általában megkövetelik, hogy a nagyobb távolságra és külföldre utazó afgán nők férfi kísérővel utazzanak.
Mint arról többször is írtunk, az amerikai csapatok kivonása után 2021 augusztusában a hatalomba visszatéréső fundamentalista szélsőséges tálibok kizárták a nőket a középiskolák többségéből, az egyetemekről és a közigazgatásból. Emellett azt is megtiltották többségüknek, hogy az ENSZ-nek vagy más nemzetközi szervezeteknek dolgozzanak. Az afgán egyetemek közben visszavárnák a női hallgatókat, ha a tálib vezető feloldaná a tiltást – ami egyáltalán nem biztos, hogy meg fog valaha is történni, bár közben már az ENSZ is a lányok oktatásáért kampányol.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Wakil Kohsar)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
