A Kulturális és Innovációs diszkriminatív pályázata ellen már a bécsi, moszkvai, de még a kínai Zeneakadémia vezetői is aggódnak, akik Csák János miniszternek levelet is írtak.
"Nagy megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémia nemzetközi rangja és jelentősége megkérdőjeleződik" - szerepel abban az Index birtokába jutott levélben, amelyet a Bécsi Zeneakadémia (University of Music and Performing Arts Vienna)nemzetközi kapcsolatokért és a művészeti területért felelős rektorhelyettese, Johannes Meissl írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek.
Az intézmény rektohelyettese azt követően döntött a miniszternek címzett levél megírása mellett, hogy a magyar sajtó már hetek óta attól a diszkriminatív rektorpályázattól hangos, ami a zeneművészeti egyetem legtöbb oktatóját kizárná a rektori pozíció pályázatából, és amit a jelek szerint kifejezetten Keller Andrásra, a Concerto Budapest karmesterére írtak.
A jelenlegi pályázat szerint ugyanis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára csak olyan személy jelentkezhet, aki nemzetközileg elismert előadó- vagy alkotóművész, és rendelkezik a Kossuth- vagy Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj kitüntetések valamelyikével. Ellenben a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetések, a Liszt- és Erkel-díjak megléte nem feltétel.
Johannes Meisl a leveléven azt írja, a budapesti Zeneakadémia fontos partnere a bécsi intézménynek, melyet a szakterület legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményeként nagyon körültekintően választottak a partnerükként, és amivel remélik, a jövőben is együtt dolgozhatnak majd.
Hasonló levelet kapott a magyar miniszterEgyes tagintézményeink egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve a kormányok részéről, amelyek figyelmen kívül hagyják és korlátozzák az európai értékeket, például a kutatás és oktatás szabadságát, valamint az egyetemek autonómiáját, ahogy az a közelmúltban a budapesti Zeneakadémián történt. Az AEC kiemelt figyelemmel fogja kísérni a további fejleményeket, és elkötelezett marad amellett, hogy felhatalmazza tagintézményeit, hogy megfeleljenek ezeknek az értékeknek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
