Mint minden évben, a HVG idén is összeállította a felsőoktatási intézmények rangsorát, ami alapján láthatjuk, hogy néz ki az egyetemek sorrendje összetett képzés, hallgatói kiválóság és oktatói kiválóság szerint. Most a hallgatói kiválóság alapján összeállított listát mutatjuk meg nektek.
Magyarországon összesen 64 felsőoktatási intézmény közül válogathatnak a felsőoktatásban részt venni kívánók, ami komoly fejtörést okozhat, mikor választásra kerül a sor. A HVG Diploma minden évben közzéteszi az intézményi rangsorokat, ezzel is segítve a jövőbeli hallgatókat, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb helyet.
A hallgatói kiválóság szerinti listán az összetett képzési rangsortól eltérő sorrendet kapunk. Míg az előbbinél az ELTE, SZTE és a BME a három vezető egyetem, a hallgatói rangsorban a második helyen egy másik fővárosi intézmény szerepel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető pozíciója viszont változatlan, ami egyfelől köszönhető annak, hogy ezt az egyetemet jelölték meg a legtöbben első helyen - 9911 fővel - , másfelől a középiskolai versenyeken helyezettek kiemelkedően magas száma is hozzásegítette pozíciójához.
2023-ban így néz ki a hallgatói intézményi lista:
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.
Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
