Már nem csak az informatikusoknak szükséges az adatismeret. Hasznos lenne általánossá tenni az adatkezelés oktatását az egyetemeken is.
Az adatismeret ugyanolyan fontos a felsőoktatásban, mint a "puha készségek" megléte - írja az Inside Higher Ed.
A 21. században szinte elengedhetetlen az adatok kezelésének, összegyűjtésének, rendszerezésének és értelmezésének a képessége. Ezért a felsőoktatásnak meg kellene tanítania a hallgatóknak ezeket a készségeket, ugyan is később a munkahelyeken is nagy szükségük lehet rá.
Ahhoz viszont, hogy a diákok sikeresek legyenek ezen a területen, az egyetemeknek kötelességük lenne minél gyorsabban beemelni a tananyagba és nem csak az informatikai karokon. Viszont a legtöbb intézmény még nem készült fel erre az átállásra. Ennek oka, hogy túl kevés oktató jártas az adatkezelésben. Azokon az egyetemeken, ahol már jóval felkészültebbek a tanárok, gyakran ütköznek technikai problémákba. Ennek oka a nem megfelelő felszereltség az eszközök terén. Mindemellett minden erőfeszítés – tanulás, gyakorlat, a tananyag fejlesztésének támogatása és kialakítása – rengeteg időt vesz igénybe.
Ennek ellenére számos olyan egyetemmel találkozhatunk már a világon, ahol igyekeznek az adattudományt megalapozni. Ennek sikere náluk abban rejlik, hogy új tárgyakat adoptálnak ahelyett, hogy újra szerveznék a már meglévő rendszerüket.
A nagyobb intézmények speciális alintézményeket hoznak létre, amelyek az adatműveltség oktatására és a kutatási adatokkal való munkára összpontosítanak. A kisebb egyetemek pedig tovább képzik tanáraikat olyan területeken, mint a Pyton, R, SQL és a természetes nyelvi feldolgozás.
Ezek a különböző módszerek az iskolák számára a tanításhoz, és a diákok számára az adatkompetenciák elsajátításához elengedhetetlen. Az ilyen típusú oktatási képzésnek széles körben elterjedtnek kellene lennie ahhoz, hogy a diákok sikereket érhessenek el vele a későbbiekben. Nem szabad kiváltságként kezelni, ami csak a legnagyobb vagy leggazdagabb intézmények hallgatói számára elérhető források. Ennek a legtöbb hallgató tantervének részét kellene képeznie belföldön és külföldön egyaránt. Az adatközpontú karrier jövője itt van, és a felsőoktatásnak készen kell állnia arra, hogy segítse a diákokat ebben a világban.
Az adattudomány mellett a mesterséges intelligencia is egyre elterjedtebb az egyetemeken:
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
