A győri intézmény rektora szerint a koreai társadalom munkakultúrája miatt is örömteli a most megkötött új partnerségük.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével. Így a jövőben közös kutatások, publikációk, cserelátogatások segíthetik a további fejlődésüket – közölte a győri felsőoktatási intézmény az MTI-vel, ahol ennek részleteiről nem olvasható több információ.
A közlemény szerint Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes kiemelte, hogy a győri egyetem Magyarország kiemelkedő felsőoktatási intézménye és a hosszú távú tudományos együttműködésben érdekeltek. Az intézmény weboldala azt is idézi tőle, hogy a szakmai szempontok mellett rektor szerint „három további tényező, Dél-Korea háború utáni lenyűgöző fejlődése, a koreai társadalom munkakultúrája és a mi hagyományos keleti irányú érdeklődésünk miatt is rendkívül örömteli az partnerség”.
Kang Su Kim, a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetének igazgatója szerint pedig számos kapcsolódási pont van a két intézmény között. Mint írták, a Szöuli Egyetem a dél-koreai főváros egyik legjobb felsőoktatási intézménye és jelentős kutatási infrastruktúrával is rendelkezik. A nyolc tanszékből álló Urbanisztikai Intézet az építészettől a tájépítészeten és a közlekedéstudományon át a geoinformatikáig számos területtel foglalkozik. A győri egyetem nemzetközi kapcsolatai bővítésével a térség versenyképességéhez is hozzájárulva – közölték.
(Kiemelt kép: a dél-koreai vendégek a megállapodás aláírása után az egyetem alapítványának járműipari tesztpályáján, forrás: uni.sze.hu)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
