Ahány egyetem, annyi féle módosítás volt az idei tanév rendjében a sokszorosára nőtt energiaárak miatt. Mutatjuk, mikor kezdődik, és meddig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken.
Az elszállt rezsiárak miatt számos felsőoktatási intézményben döntöttek úgy, hogy módosítják a korábban közzétett tanév rendjét. Az őszi szünetet későbbre, a tavaszi szünetet pedig korábbra hozták, ezzel is meghosszabbítva azt az időszakot, amit a hallgatók nem az egyetemek épületeiben töltenek.
Míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csak december 19-én kezdődött a vizsgaidőszak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen már december 12-én elkezdődtek a vizsgák, a második félév a legtöbb felsőoktatási intézményben csak február 27-én indul.
A Károli Gáspár Református Egyetemen a tavaszi szünet az eredeti, áprilisi időpontjában marad, így viszont néhány nappal korábban, február 13-án kezdik el a második félévet.
A Szegedi Tudományegyetem december 24-e és január 1-je között zárva lesz, a szorgalmi időszak a Budapesti Gazdasági Egyetemhez és a Debreceni Egyetemhez hasonlóan február 6-án elkezdődik, míg azonban Szegeden és Debrecenben áprilisban, a BGE-n már március közepén megtartják a tavaszi szünetet.
Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, melynek kollégiumai a vizsgaidőszak alatt zárva tartanak, de a szorgalmi időszak az „eredeti” időpontban, február 3-án elkezdődik, a vizsgákat pedig december 19. és január 27. között tartják meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
