Nem a Semmelweis Egyetem lenne az első, ahol változtatnának az előre tervezett tanév rendjén a magas rezsiárak miatt.
A Semmelweis Egyetemen elmaradhat a tavaszi szünet a rezsiárak emelkedése miatt - írta az egyetem a Telexnek, ha ez így lesz, akkor decemberben a két ünnep között lesz oktatási szünet az egyetemen.
Az egyetem hozzátette, "az őszi szorgalmi időszak a tanév rendjében meghirdetett módon zajlik, és az egyetem jelenleg nem készül átállni az online oktatásra sem" - idézi az oldal, azonban jelenleg is tárgyalnak azzal kapcsolatban, hogyan kezelje az egyetem az energiavészhelyzetet, jelenleg a fenti megoldáson gondolkoznak.
Nem a Semmelweis Egyetem az első
Ahogy már megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentette, hogy az egyetem vezetése módosította a tanév eredetileg tervezetett rendjét: az UNSECO Egyetemi Sport Nemzetközi Napján (2022. szeptember 20-án) nem lesz tanítási szünet; az őszi szünet 2022. december 12–17. (hétfő–szombat) között lesz, így az őszi félév utolsó tanítási napja és ezzel a szorgalmi időszak vége 2022. december 9-én (levelező munkarendben 10-én) lesz.
Mindeközben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közleményben kéri a kormányt arra, hogy haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez.
A félévkezdés előtt megkerestük az egyetemeket, akkor azt nyilatkozták, a rezsi is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban. Az intézmények egy részében akkor próbálták megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást viszont sehol nem terveztek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
