Újabb modellváltó egyetemen emelik a fizetéseket, most a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tavaly februárban vált alapítványi fenntartásúvá, azt követően először áprilisban nőttek a bérek, idén januárban pedig újabb béremelést kapnak az ott dolgozók – írja közleményében az egyetem.
Az oktatók, kutatók és tanárok alapbérét is emelik, emellett személyre szabott, teljesítményalapú bérkiegészítést kapnak az óráik és a publikációik alapján.
Egy egyetemi adjunktus törvény szerint járó 277 ezer forintos alapbére 480 ezer forintra emelkedhet, és ha bérkiegészítést is kap, a 600 ezer forintot is elérheti a bruttó fizetése. Az egyetemi docensek az eddigi 388 ezer forintos alapbér helyett bruttó 700 ezer forintot is kaphatnak. Az egyetemi tanárok bére 554 ezer forintról akár egymillió forintra is emelkedhet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
