Nem elégedettek a bérezéssel, a nyugdíjjal és a munkakörülményekkel sem, ezért szervezik az akciót.
Ötvennyolc brit egyetem oktatói terveznek háromnapos akciót december 1-től: 2500 font béremelésért küzdenek, és a munkaterhek enyhítését is kérik – írja a BBC.
A University of London egyik tanára szerint alulértékelik az egyetemi dolgozókat. A 39 éves Jacob Mukherjee szerint rengeteg feladatot kell ellátniuk, a koronavírus-járvány első hullámai alatt napokat töltött azzal, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos hallgatói kérdésekre válaszoljon.
„A járvány miatt rengeteg a munkánk, a jutalmunk mindezért pedig a nyugdíj csökkentése, a fizetésemelés elmaradása és az egyre növekvő munkaterhek”
- mondta az oktató, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy a sztrájk megzavarja az oktatás menetét, ugyanakkor úgy gondolja, sok hallgató fogja támogatni az akciót, ráadásul ők is jobban járnak, ha a dolgozóknak sikerül eredményeket elérniük.
A hallgatókat összefogó brit szervezet 1600 egyetemista véleményét kérte ki a szerveződő akcióról: a megkérdezettek 73 százaléka támogatja az oktatók megmozdulását, és mindössze 9 százalék azok aránya, akik ellenzik azt – írja a Guardian.
A lapnak egy 21 éves egyetemista azt mondta, ő a koronavírus miatt csak egyetlen „normális” félévet tölthetett az egyetemen, az online órák után pedig nagyon nehéz hozzászoknia a hagyományos oktatáshoz. Úgy véli, az átállást nem segíti a tanárok sztrájkja, különösen a közelgő vizsgaidőszak előtt, amikor a hallgatók extra segítségre vagy ismétlő órákra szorulhatnak.
A felsőoktatási intézményeket tömörítő brit szakszervezet szerint több akció is várható, ha kéréseiket nem teljesítik.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
