Öt magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education tematikus rangsorára

A Times Higher Education legfrissebb listája a világ műszaki képzéseit rangsorolta, a legjobbak közé öt magyar egyetem is befért.

  • Bezzeg Hanna

Az 1100-nál is több egyetemet rangsoroló listán a magyar felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem a 601-800. helyet, a Debreceni Egyetem a 801-1000. helyet érte el, míg a Pannon Egyetemet és a Miskolci Egyetemet az 1001+ kategóriába sorolták.

A rangsor készítői az általános mérnöki, a villamosmérnöki és az elektrotechnikai, a gépészmérnöki, a repülőmérnöki, az építőmérnöki és a vegyészmérnöki képzéseket kínáló egyetemekből válogatta ki a legszínvonalasabbakat. A Times Higher Education a tudományterületi rangsorok készítésénél ugyanazt az öt kategóriába sorolható 13 teljesítménymutatót alkalmazza, mint a World University Rankings 2022 globális listánál, a súlyozásokat azonban finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják minden tematikus rangsornál. A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari bevétel 5% (innováció).

Három egyesült államokbeli intézmény lett dobogós: a Harvard, a Stanford és a Berkeley.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.