Itt a lista, ezeken az egyetemeken már kötelező maszkot viselni
Budapesten már szinte nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot viselni. A magyar felsőoktatás gyorsan reagált a romló járványhelyzetre.
Változtatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a hiányzásokra vonatkozó szabályokon a koronavírus-járvány miatt.
Az egyetem oldalán az áll, hogy szeptember 6-a óta hetente mérik fel a hallgatók és dolgozók „járványérintettségét”. „Ezekből látható, hogy az egyetemet is elérte a fertőzéshullám, az egyetemi polgárok körében is jelentősen nő a fertőzöttek száma” – írják.
A koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt átmeneti tanulmányi és vizsgaszabályokat írt az egyetem, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.
Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg.
A hiányzásokra vonatkozó szabályokon is módosítottak: ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.
Budapesten már szinte nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot viselni. A magyar felsőoktatás gyorsan reagált a romló járványhelyzetre.
Részletes tájékoztatót küldött a koronavírus elleni kötelező védőoltásról az oktatóknak, dolgozóknak az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ebben azt írják, a külsős óraadókat is kötelezik arra, hogy – ha eddig nem tették – oltassák be magukat.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.