Budapesten már szinte nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot viselni. A magyar felsőoktatás gyorsan reagált a romló járványhelyzetre.
Az első egyetemek még szeptember végén, október elején jelentették be, hogy újra elrendelik a kötelező maszkviselést, a szigorításhoz fokozatosan csatlakozott a többi intézmény is. Ma már szinte nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot hordani.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleve úgy indította el a tanévet, hogy a tantermekben, a folyosókon, az ügyfélfogadási helyiségekben mindenkinek hordania kell a maszkot, az egyetemi rendezvényeken pedig csak olyanok vehetnek részt, akik be tudják mutatni a védettségi igazolványukat. Bár még van egy-két olyan egyetem, ahol nem rendelték el a szogorítást, a legtöbb hallgatónak már maszkban kell részt venniük az órákon. Mutatjuk az aktuális listát:
A fenti listát folyamatosan frissítjük és kiegészítjük, ha újabb egyetem jelenti be a szigorítást. Ha nálatok is kötelező, írjatok nekünk az [email protected] címre, vagy jelezzétek Facebookon.
Mi a helyzet az iskolákban?
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközlekedésben kötelező lesz a maszkviselés. A közoktatási intézmények közül is egyre több helyen vezetnek be kötelező maszkviselést. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
