Budapesti Corvinus Egyetemen által készített felmérésből az is kiderül, a hallgatók többsége Pfizer és a Moderna oltásra szavazna.
Már nem számítanak arra, hogy sok ember megbetegedne Magyarországon, viszont továbbra is úgy gondolják, hogy a betegség súlyos is lehet, ha esetleg mégis elkapnák - derül ki a Corvinus 400 hallgató által kitöltött kutatásából.
A felmérés eredményei arra is rámutattak, dacára annak, hogy ma sokkal kevesebb helyen kötelező maszkot hordani, mint tavaly novemberben, a hallgatók többsége továbbra is bízik a maszk megelőző hatásában.
Az egyetem közleményében kiderül, hogy azok, akik fontosnak tartják, hogy az emberek odafigyeljenek másokra és tegyenek egymásért, a koronavírus-járványt is veszélyesebbnek tartják. A hallgatók egyre határozottabb véleménye van a koronavírusról, és ezt egyre kevésbé tudják mások lényegesen befolyásolni.
A kutatók az oltásokról is kérdezték a diákokat. A megkérdezett egyetemisták lényegesen jobban megbíznak a koronavírus elleni vakcinákban, mint a magyar lakosság általában. A diákok körében a legnépszerűbbek a Pfizer és a Moderna oltások voltak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
