A kormány úgy hozta nyilvánosságra a Fudan Egyetemmel kapcsolatos terveit, hogy az iratokból kisatíroztak valamennyi kellemetlen vagy érzékeny információt.
A Fudan Egyetem ügye idén áprilisban robbant ki, amikor a Direkt36 tudomására jutott, hogy a magyar kormány kínai hitelből, egy kínai vállalattal együttműködve valósítaná meg az évtized legnagyobb felsőoktatási beruházását, a sanghaji egyetem budapesti kampuszának felépítését – írja újabb cikkében a Direkt36.
A cikk megjelenése után az ellenzék több képviselője vádolta a kormányt az ország eladósításával, Karácsony Gergely főpolgármester pedig közérdekű adatigényléssel kérte ki még áprilisban a beruházásról a kormányzati határozatokat. Három hónappal később, július közepén a Miniszterelnöki Kormányiroda úgy küldte el a kért szövegek egy részét, hogy abból bekezdéseken, oldalakon keresztül több dolgot kitakartak.
A Direkt36 által megszerzett és a Karácsonynak eljuttatott dokumentumokat összehasonlítva látható, hogy a kormány épp a legérzékenyebb információkat takarta ki: így olvashatatlanná váltak a kivitelezés pontos részletezései, ahogy az is, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben Kínából érkezik majd a beruházást finanszírozó hitel.
A kormányiroda az érzékeny részek kitakarását azzal indokolta, hogy azok "az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (…) további döntések megalapozását szolgálják”. Karácsony Gergely főpolgármester viszont a Facebookon úgy fogalmazott, “a letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket. Suttyomban akarják eladósítani az országot, titokban akarják szolgálni a magyar fiatalok helyett a kínai befolyást.”
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
