Megjelent a kormányrendelet a tanárképzés lerövidítéséről, egyre több iskolában és egyetemen teszik kötelezővé a maszkviselést, sorra nyitják a magániskolákat Budapest agglomerációjában - ezek voltak a hét hírei.
Újabb egyetemen szigorítottak a szabályokon, már a Pázmányon is kötelező a maszk
Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Az erdő közepén nyitott iskolát a Budapest School
Tizenkilenc diákkal, három főállású és több óraadó tanárral, köztük helyi kézműves mesterekkel indult el az első tanév a Budapest School legújabb mikroiskolájában, a Nógrád megyei Terényben. Ahol nagyon más lesz a tanulás, mint az ország összes többi általános iskolájában, de a helyszín sem akármilyen: a gyerekek az erdő közepén álló, több mint százéves épületbe érkeznek meg reggelenként. Ki gyalog, ki autóval, ki lóháton. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Döntöttek: mégsem bukják az állami ösztöndíjat azok, akiket nyáron fizetős formába soroltak át
Idén nem maradtak el az átsorolások a félév végén, de azok, akik átkerültek államiról önköltséges képzésre, most mégis támogatott formában folytathatják tanulmányaikat. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Rengeteg a diák, sorra nyitják a magániskolákat Budapest agglomerációjában
Egymás után nyílnak új alapítványi és magániskolák Budapest agglomerációjában, ahol szinte az összes település „kinőtte” meglévő, évtizedek óta működő iskoláit. Az elmúlt húsz évben rengeteg család költözött ki Gödre, Budaörsre, Solymárra, Budakalászra és Pest megye többi városába, így ma már nemcsak az állami általános iskolákban van tumultus, sok a jelentkező a magánintézményekben is. Még úgy is, hogy a szülői hozzájárulás havi összege 100-120 ezer forint körül mozog. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Tényleg lerövidítették a középiskolai tanárok képzését, megjelent a kormányrendelet
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Több budapesti és vidéki középiskolában kötelező maszkot hordani
Kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat – több középiskolában ilyen járványügyi szabállyal indult az új tanév. Van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Változatos előírásokat találtunk a közép- és általános iskolák oldalán, némelyik jóval szigorúbb, mint a minisztériumi ajánlás. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
