Ha az első félévben fizetős képzésen kezditek az egyetemet, nem biztos, hogy végig fizetnetek kell

Az egyetemen belül is vannak olyan lehetőségek, amivel megúszhatjátok a több százezres tandíjakat. Az átsorolásnak ugyanis két oldala van, mutatjuk, mit kell hozzá teljesítenetek.

  • Bezzeg Hanna

Az, hogy önköltséges formában kezdtétek el tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy a képzés végéig minden félévben fizetnetek kell. Átsorolás ugyanis nemcsak állami ösztöndíjas képzésről történik önköltséges képzésre, hanem fordítva is működhet.

A tanulmányi átlag számít

Önköltséges hallgatóként minden évben van lehetőségetek arra, hogy átkerüljetek állami ösztöndíjas kategóriába – pályázhattok ugyanis a megüresedett államis helyekre. Ehhez egy átsorolási kérelmet kell benyújtanotok elektronikusan, a Neptunon keresztül. A döntést tanulmányi teljesítmény alapján hozzák meg, azaz a szabad helyekre a legjobban tanuló hallgatókat veszik át. Ezt minden év július 31-ig hirdetik ki az egyetemek.

Természetesen azt is, hogy állami ösztöndíjas hallgatók kerülnek át költségtérítéses kategóriába. Ahhoz, hogy ezt elkerüljétek, a következőkre figyeljetek oda: el kell érnetek egy minimum kreditértéket, ami jelenleg legalább 18 kredit 2 aktív félév alatt, az átlagotok pedig nem csúszhat az intézmény által meghatározott minimum átlag alá.

Állami ösztöndíjas hallgatóként szerződésetek aláírásakor egyéb kötelezettségeket is vállaltatok, hogy pontosan mik is ezek, azt itt éritek el:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.