Pár hete röppentek fel a hírek a sokat látott Budai Campus sorsáról, azóta csak nagyobb lett a szópárbaj az egyetemi épületek körül.
Július végén írtuk meg, hogy a narancs.hu értesülései szerint néhány éve maradt hátra az egykori Kertészti Egyetem Villányi úti bázisának a Gellérthegy lábánál. A hírek szerint a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt Budai Campus bezárásra vár, az ingatlant értékesíthetik majd.
Ez a hírek szerint azonban ez 2025-ig nem történik meg, hiszen eddig kell kiköltöznie az ott működő karoknak. A hírek után azonban elindult a bejelentéscunami. Legutóbb Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő jelentette ki Facebookon, "nem zár be a Villányi úti Budai Campus és a hozzá tartozó arborétum".
Hozzátette, a Budai Campust és a Budai Arborétumot nemhogy bezárják, a kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a tervezett fejlesztésüket. A politikus erről egyeztetett Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával, aki elmondta, hogy aki itt kezdi el a tanulmányait, az itt is fogja befejezni.
Az azonban továbbra sem derült ki, hogy ez vajon csak a 2025-ig kezdő évfolyamokat jelenti vagy a később jelentkező egyetemisták is tanulhatnak majd a Budai Campuson. A frissen összeolvasztott és modelltváltott, alapvetően gödöllői központú Szent István Egyetem a legutóbbi felvételi időszakban egyébként az új nevén, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem jelölése alatt hirdetett budapesti képzéshellyel is szakokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
