Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Egy harmadéves orvostanhallgató és egy szülésznőnek készülő, elsőéves egyetemista élesztett újra egy beteget a Nógrád megyei Rimócon még március közepén. PCR-teszthez vettek volna mintát a középkorú nőtől, aki rosszul lett – a két önkéntes kihívta a mentőket, és megkezdte az újraélesztést.
Hozzájuk hasonlóan több ezer egyetemista dolgozik kórházakban, teszt- és oltópontokon. A Semmelweis Egyetem hallgatói közül már több mint hétezren vállaltak önkéntes munkát, sokan az Országos Mentőszolgálatnak segítenek Budapest és négy másik megye szűrőpontjain, „kiszállásos egységként” fél éve házhoz is mennek, budapesti és vidéki kórházakban dolgoznak. „A Semmelweis Egyetem klinikáin elsősorban segédápolói feladatok teljesítésével segítik az ellátórendszert, de ezen kívül üzemeltetnek egy hallgatói szűrőpontot is a Szent Rókus Klinikai Tömbben, illetve a további egyetemi oltópontokon is segédkeznek a hallgatók. Néhányan szívesebben vállalnak adminisztratív munkát, például a call centerben nyújtanak segítséget, így a lakosság tájékoztatásában vesznek részt” – mondta az Eduline-nak Tripolszky Bálint, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. A hallgatói önkormányzat számítása szerint a járvány harmadik hulláma alatt naponta körülbelül 800 semmelweises hallgató vállal munkát a tanulmányai mellett – vannak, akik önkéntesként dolgoznak, másokat a kormányhivatalok rendelnek ki.
A Pécsi Tudományegyetem hallgatói is hasonló területen dolgoznak – tavaly március óta összesen 450-en vettek részt a járvány elleni védekezésben, jelenleg 120-an dolgoznak oltópontokon és PCR-tesztelőpontokon, a koronavírusos betegeket fogadó Koronavírus Ellátó Központban, intenzív osztályokon, de vannak olyan hallgatók is, akik a PCR-tesztek laboratóriumi feldolgozásában segítenek.
Felsőbbéves medikusok, ápoló- és mentőtiszt szakosok a Covid-intenzívosztályokon is dolgoznak, de részt vesznek hallgatók a klinikákon és a kórházakban zajló pretriázsolásban (ekkor mérik fel a fertőzés kockázatát), osztályos ápolási és különböző „betegágy melletti” feladatokban, és több egyetemista dolgozik oltópontokon is – ezt már a Debreceni Egyetem írta kérdésünkre. A járvány kezdete óta közel 1350 hallgatójuk vett részt valamilyen formában a járvány elleni védekezésben, ezen a héten például 82-en segítenek a mentőszolgálatnak a mintavételben és adminisztratív feladatok elvégzésében – többségük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de vannak, akik Heves megyében vállaltak munkát. Emellett 196-an dolgoznak a debreceni klinikán és a környékbeli kórházakban, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem orvosi, egészségtudományi szakon tanulók is jelentkeznek, ők többek között a mentőszolgálatnak segítenek gépkocsivezetőként, oltóponti adminisztrátorként vagy telefonos diszpécserként.
A legtöbb hallgató egész egyszerűen hivatástudatból jelentkezik a feladatokra – írta az egyetem sajtóosztálya, amely azt is hozzátette: az orvos- és egészségügyi területen tanulók szakmai gyakorlatába a védekezésben végzett munkát a legtöbb kar, köztük az Általános Orvostudományi Kar is beszámítja.
Fertőtlenítőrobot, lélegeztetőgép
Nem csak az orvosi és egészségtudományi karok hallgatói jelentkeznek munkára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói közül az őszi félévben például legalább ötszázan önkénteskedtek. „Az első hullám során voltak, akik kórházakban recepciós vagy adminisztratív tevékenységet végeztek. Az őszi félévben ez bővült diszpécseri önkéntes tevékenységekkel, valamint volt két hallgatónk, aki a tesztelésben vett részt. Emellett mind a tavaly tavaszi, mind az őszi időszakban rengetegen végeztek másfajta önkéntes tevékenységet, például korrepetálást, pszichológiai tanácsadást vállaltak, időseket segítettek, csoportfoglalkozást tartottak, technikai jellegű segítséget nyújtottak különböző szervezeteknél” – írta Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat pályázatokért felelős alelnöke.
MTI / Balázs Attila
Az egyetem oktatói és hallgatói más területen is beszálltak a járvány elleni munkába. Az ELTE informatikushallgatói is részt vettek például egy önjáró, mesterséges intelligenciát alkalmazó fertőtlenítő robot fejlesztésében, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszékének munkatársai pedig az amerikai Mayo Klinikával együtt gyűjtöttek olyan technikákat, amelyekkel az egészségügyben dolgozók csökkenthetik a Covid okozta stresszt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem többek között lélegeztetőgép-fejlesztésben vett részt, kilenc műegyetemi tanszékről harminc mérnök két hónap alatt működő lélegeztetőgép-prototípust fejlesztett – közölte az Eduline kérdésére az intézmény, hozzátéve: a BME-n maszkvizsgáló labor is működik, ahol eddig nyolcvan különféle típusú légzésvédő maszk szűrési hatékonyságát vizsgálták.
A BME hallgatói közül havonta – egy közel 300 önkéntesből álló adatbázisból – egyébként 100-120-an vesznek részt a járványügyi védekezésben, november óta a közép-magyarországi régióban főként a tesztelésben vállalnak szerepet, legtöbbjüket gépjárművezetőként és adminisztrációs területen alkalmazzák, néhányukat a mentőszolgálat azonban bevonta az önkéntesek képzésébe is. „A gyakran napi 10-12 óra vezetést, illetve 15-20 címen történő tesztelést jelentő szolgálat ellenére sokan már november óta folyamatosan visszatérő önkéntesek” – írta az egyetem sajtóosztálya.
Ösztöndíj, munkabér, kirendelés
Az önkéntesként dolgozó egyetemisták némi pénzbeli juttatást is kapnak munkájukért. Az orvos- és egészségtudományi képzésen tanulókat a megyei kormányhivatalok kirendelhetik a koronavírus-járvány elleni védekezés egyes területeire (tavaly novemberben a hallgatók például így kapták feladatul a pedagógusok szűrését), velük ilyenkor hallgatói munkaszerződést kötnek, napidíjat kapnak, az így szerzett tapasztalatot a tanulmányaikba is beszámítják.
A más szakon tanuló, önkéntes munkát vállaló hallgatók pedig saját egyetemüknél pályázhatnak olyan ösztöndíjra, amelyet kifejezetten önkénteseknek hirdettek meg – ilyen lehetőség van a BME-n, az ELTE-n és számos más felsőoktatási intézményben is.
