A Testnevelési Egyetemen is modellváltásra készülnek?

Dukán András Ferenc, a Momentum Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának vezetője szerint az egyetem szenátusa hétfőn dönt arról, hogy kérvényezi-e a minisztériumtól, hogy alapítványi formában működhessen tovább.

  • Eduline

Pénteken rendkívüli szenátusi ülést hívtak össze hétfőre a Testnevelési Egyetemen, aminek egyetlen napirendi pontja, hogy az intézmény is kérvényezi a minisztériumtól, hogy alapítványi formában működhessen tovább, hasonlóan az SZFE-hez vagy a debreceni, szegedi és pécsi egyetemekhez - írta Dukán András Ferenc, a Momentum politikusa a Facebook-oldalán, amit a hvg.hu szúrt ki.

A politikus szerint "egy ilyen jelentős átalakítás egy jogállamban hosszú egyeztetéseket igényelne, nem egy hétvége alatt hoznák meg a döntést". Azt is hozzáteszi: ha a Testnevelési Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, valamint a már megkezdett átalakulási folyamatok befejeződnek, összesen hat állami egyetem marad Magyarországon.

Legutóbb a Budapesti Gazdasági Egyetemen szavazták meg a fenntartóváltást. Ez az ötödik olyan felsőoktatási intézmény, ahol 2021-ben döntöttek a modellváltás mellett. Nagyon úgy tűnik, tovább bővül majd a lista, ugyanis korábban felröppent a hír, miszerint a Magyar Táncművészeti Egyetemnél, illetve a Nyíregyházi Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét. A BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián egyelőre nincs napirenden a kérdés.

Az egyetemi modellváltásokkal kapcsolatos legfrissebb híreinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.