A Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzata támogatja a modellváltást

A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy a szenátusba delegált tagjaik támogassák az egyetem modellváltását, azaz, hogy az intézmény alapítvány fenntartásába kerüljön.

  • Eduline

A január 20-án este meghozott döntésről a HÖK körlevélben tájékoztatta az egyetem hallgatóit - számolt be róla a Debreciner, számos olvasói levélre hivakozva.

A hallgatói szervezet leveléből kiderül, hogy tegnap tartották a DEHÖK küldöttgyűlését, ahol a kari HÖK-ök képviselői is részt vettek, és amelyen Bács Zoltán egyetemi kancellár felvázolta nekik az úgynevezett modellváltás lépéseit, stratégiáját, valamint a hallgatókat érintő vonatkozásokat. A levél arról is tájékoztat, hogy a küldöttgyűlés 70 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás mellett felhatalmazta a DEHÖK szenátusban ülő tagjait, hogy szavazzanak igennel a modellváltásra. 

A Telex megkeresésére a DEHÖK azt írta: „Alapvetően nincs semmilyen problémánk a struktúraváltással, hiszen a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a hallgatók közvetlen, a tanulmányukhoz tartozó jogaiban és kötelezettségeiben tudomásunk szerint változás nem következik be. Változás az intézmény működésében, a működési tér jogi, gazdasági környezetében történik.” A lap kérdésére azt is kifejtették, a teljes hallgatóságot megszólító vélemény kikérést, ha tetszik szavazást nem terveznek. Úgy gondolják, hogy az intézményük stratégiai döntéshozatalában a megválasztott HÖK képviselők, vezetők felelőségteljesen részt tudnak venni.

Tudomásunk szerint oktatói, dolgozói oldalról sem történik az ügyben ”népszavazás„, a megválasztott testületek nyilvánítanak véleményt, hoznak döntéseket - tették hozzá.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, "az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az érintett egyetemek alatt a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet kell érteni - bár utóbbi három nem orvostudományi egyetem.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói és oktatói kedden tartottak plénumot az átalakítással kapcsolatban, ahol elutasították a modellváltást. A nyilatkozatukat itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.