A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy a szenátusba delegált tagjaik támogassák az egyetem modellváltását, azaz, hogy az intézmény alapítvány fenntartásába kerüljön.
A január 20-án este meghozott döntésről a HÖK körlevélben tájékoztatta az egyetem hallgatóit - számolt be róla a Debreciner, számos olvasói levélre hivakozva.
A hallgatói szervezet leveléből kiderül, hogy tegnap tartották a DEHÖK küldöttgyűlését, ahol a kari HÖK-ök képviselői is részt vettek, és amelyen Bács Zoltán egyetemi kancellár felvázolta nekik az úgynevezett modellváltás lépéseit, stratégiáját, valamint a hallgatókat érintő vonatkozásokat. A levél arról is tájékoztat, hogy a küldöttgyűlés 70 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás mellett felhatalmazta a DEHÖK szenátusban ülő tagjait, hogy szavazzanak igennel a modellváltásra.
A Telex megkeresésére a DEHÖK azt írta: „Alapvetően nincs semmilyen problémánk a struktúraváltással, hiszen a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a hallgatók közvetlen, a tanulmányukhoz tartozó jogaiban és kötelezettségeiben tudomásunk szerint változás nem következik be. Változás az intézmény működésében, a működési tér jogi, gazdasági környezetében történik.” A lap kérdésére azt is kifejtették, a teljes hallgatóságot megszólító vélemény kikérést, ha tetszik szavazást nem terveznek. Úgy gondolják, hogy az intézményük stratégiai döntéshozatalában a megválasztott HÖK képviselők, vezetők felelőségteljesen részt tudnak venni.
Tudomásunk szerint oktatói, dolgozói oldalról sem történik az ügyben ”népszavazás„, a megválasztott testületek nyilvánítanak véleményt, hoznak döntéseket - tették hozzá.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, "az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az érintett egyetemek alatt a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet kell érteni - bár utóbbi három nem orvostudományi egyetem.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói és oktatói kedden tartottak plénumot az átalakítással kapcsolatban, ahol elutasították a modellváltást. A nyilatkozatukat itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
