Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?

Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.

  • Eduline

A kormány nemrég kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartását.

Az egyetem kikérte az oktatók véleményét - írja a hvg360 -, akik információik szerint hajlanak a fenntartóváltás elfogadására, legalábbis olyan garanciákat kértek támogatásuk feltételeként, amelyek nem tűnnek teljesíthetetlennek.

Az egri egyetemet – amelynek a pedagógusképzés az egyik fő profilja – fokozottan sújtja, hogy az osztatlan tanárképzés bevezetése óta egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak. Több mint húsz meghirdetett alap- és osztatlan képzésből végül tíznél is kevesebbet sikerült csak elindítani, jelentkezőhiány miatt 

Hogyan lesz újra népszerű a tanárképzés?

Az egyik út a pénz? A kormány már két éve is abban gondolkodott, hogy pályára állítási ösztöndíjat ad majd a végzetteknek, hátha ez is segít tanárnak megtartani őket. A köznevelési államtitkár azzal számolt, hogy 2022-től kell majd ezt a kormánynak meglépnie. De mi jöhet még szóba. 

A fenntartóváltásról és a tanárképzések sorsáról szóló részletes beszámolót elolvashatjátok a hvg360-on.

Az Eszterházy Károly Egyetemen sem elképzelhetetlen a fenntartóváltás

Az egri egyetem rektora szerint elképzelhető, hogy a Corvinus-hoz és a SZFE-hez hasonló modellváltásáson esik majd át az intézmény.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.