Mennyi időtök van a diploma megszerzésére?

Van vajon valamilyen szabály arra, hogy mennyi idő alatt kell lediplomáznotok? Megnéztük a választ.

  • Eduline

Nincsen arra vonatkozó szabály, hogy mennyi idő alatt kell befejeznetek az egyetemet, azonban az iskolátok meghatározhatja, hogy egy adott félévben minimum hány kreditet kell elérnetek, így erre érdemes lehet figyelni.

Fontos azonban, ha államilag támogatott szakon tanultok, akkor ebben az esetben a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen, akkor is, ha még lenne állami ösztöndíjas félévetek.

Állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek az oklevelet, különben hazai munkaviszony fenntartásával kell "törlesztenetek" a támogatást. A határidőt csak két esetben tolhatjátok ki kérelem alapján: a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén.

Nem számítanak bele az állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidőkbe a passzív félévek, viszont egyszerre maximum két félévet halaszthattok. Ezt viszont a tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek.

Közeleg a félév vége: ezt kell teljesítenetek, hogy ne bukjátok az ingyenes helyeteket

Lassan itt van a vizsgadömping ideje, amikor ki sem látszottok majd a tanulásból. A zh-k teljesítése mellett van néhány fontos dolog, amire érdemes figyelnetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.