Eredménytelen tárgyalások esetén október 1-jén sztrájkba kezdenek.
Korábban már írtunk róla, hogy az SZFE dolgozói szeptember 10-én benyújtották a sztrájkköveteléseiket. Ekkor azt mondták, eredménytelen tárgyalások esetén legkésőbb szeptember 21-én, határozatlan időre sztrájkba kezdenek.
A szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatójukon azonban elhangzott, hogy szeptember 23-án elkezdődik a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese és kancellárja, valamint az SZFE dolgozóit képviselő sztrájkbizottság között a sztrájkkövetelésekről szóló egyeztetés. Ezt követően összesen hét napon keresztül folynak majd a tárgyalások. Amennyiben a sztrájkköveteléseik nem teljesülnek, illetve nem sikerül megállapodni, október 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói sztrájkba lépnek.
Az SZFE hallgatói szombat délután 4-től, huszonnégy órán keresztül, biciklis hírnökként hordták a Parlamenthez a Magna Charta Universitatumot. A követelésük listáját azért vitték el újra és újra a Parlament elé, mert korábbi üzenetükre azóta sem kaptak választ. Vasárnap este pedig az SZFE új kuratóriuma közleményt adott ki, melyben azt kéri a távozó vezetőktől, hogy fejezzék be a közjátékot és biztosítsák az oktatást. Erről itt írtunk részletesebben.
Vidnyánszky Attila: Darabokra tört emberkék vannak a rendszerben
Vidnyánszky Attila szerint az SZFE tanárai előre megírt koreográfia szerint nem akartak dolgozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
