A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is megjelent a koronavírus. A hírek szerint több hallgató is produkál tüneteket, mégsem teszteli le őket senki.
Több hallgató koronavírus-fertőzött a Nemzeti Közszolgálat Egyetemen - tudta meg a Magyar Hang.
A lapnak az intézmény sajtóosztálya megerősítette a hírt. Azt írták: „az elmúlt napokban az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar hallgatói közül többen jelezték az egyetemi járványügyi operatív törzs felé, hogy koronavírus-fertőzésre jellemző tüneteik vannak. Jelenleg 12 hallgatónknál mutatták ki a koronavírus-fertőzést, akik az otthonunkban tartózkodnak, egy kivételével, aki kórházi ápolás alatt áll. Az egyetem a hatósági bejelentést megtette, az egyetemi biztonsági előírásokat tovább szigorította, a további intézkedéseket a hatósági eljárás eredményének ismeretében hoz az egyetem.”
Az egyetemen az idei gólyatábort is lefújták, helyettük gólyanapot tartottak, amely a járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett zajlott - hangsúlyozták.
A lap tud olyan, egyébként megfázásszerű tüneteket mutató diákokról, akik két napja nem tudják elérni, hogy teszteljék őket, miközben közvetlen társaik bizonyítottan koronavírusosak. A hallgatók szerint mindenki egymásra mutogat azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinek is lenne a dolga a teszt elvégzése. Eközben az egyetem kollégiumából már 35-en vannak karanténban.
Korábban már több egyetemről is írtunk, ahol felütötte a fejét a koronavírus. A Corvinuson hivatalosan eddig 18-an fertőződtek meg az egyetemi gólyatáborban. A Szent István Egyetem közölte, hogy a gólyatábor résztvevői és szervezői közül 5 embernél mutatták ki a Covid-19-et, mind tünetmentesek, és nem hagyják el az otthonukat. Néhány nappal később pedig kiderült, hogy Pécsen is voltak koronavírusos hallgatók a gólyatáborban.
Fertőzés miatt elmarad a Debreceni Egyetem harmadik gólyatábora
Nem tartják meg a tervezett formában a Debreceni Egyetem (DE) idei gólyatáborainak szerdán kezdődő harmadik turnusát - közölte az egyetem hallgatói önkormányzatának sajtóirodája.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
