Szakváltás az egyetemen: ezeket tudnotok kell

Milyen következménnyel jár, ha szakot váltotok az egyetemen? Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

Alap-, mesterszak és felsőoktatási szakképzés esetén egy, osztatlan képzés esetén legfeljebb két félév után gondolhatjátok meg magatokat úgy, hogy még semmilyen plusz kötelezettségetek nem lesz, csak a felhasznált állami féléveitek fogynak.

Mennyit tanulhattok ösztöndíjasan?

Mindenkinek tizenkét félév, vagyis hat év jár összesen, ennyit tanulhattok ösztöndíjas képzésen. Ez az idő osztatlan képzés esetén tizennégy félév, ha az adott szak képzési ideje eleve meghaladja a tíz félévet.

A "hazai munkaviszony"

Ha a fent említett határidőből kicsúszva iratkoztok ki az egyetemről, és továbbra is magyar állami ösztöndíjas helyről van szó, akkor az ott folytatott tanulmányi idővel megegyező időt kell, hogy eltöltsetek hazai munkaviszonyban, méghozzá a képzést követő két éven belül. Ha viszont a kiiratkozás valójában úgy történik, hogy csupán szakot váltotok, más a helyzet. A munkavállalási kötelezettség felfüggesztését kérelmezhetitek, erről bővebben itt olvashattok.

Ne felejtsétek el, hogy idén nem kerülhettek át állami ösztöndíjas helyről önköltségesre - vagyis mindenki megtarthatja - tanulmányi eredménytől függetlenül - az eddigi helyét.

Mi az kreditelismerés és kiknek lehet rá szüksége?

Nem minden alapképzésről vezet egyenes út a mesterre. Mutatjuk, hogy kiknek van szükség kreditelismerésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.