A sajtóból tudta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, hogy náluk is modellváltás lesz.
Tegnap írtunk arról, hogy újabb intézmény, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen várható átalakítás. Mint kiderült, a vezetőséget erről nem tájékoztatták.
"A sajtóból értesültünk arról, hogy 2020. május 26-án benyújtották az egyetemünk jövőjét meghatározó törvénytervezetet. Meglepetésünkre az alapítványi modellváltás határideje még a korábban kijelöltnél is közelebb került: 2020. szeptember 1. Az átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához ez az idő ijesztően kevésnek tűnik, a sietség oka nehezen érthető" - idézett az Index az egyetem sajtóközleményéből.
Még előző hónapban a Kaposvári Egyetem is hasonlóan értesült az őket érintő változásokról. Akkor a parlament honlapjáról tudták meg a vezetők, hogy 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel.
Hat egyetem készül modellváltásra, de az állami ösztöndíjak maradnak
Újabb hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
