A felsőoktatás és a klinikai központok felkészültek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a vasárnapi sajtótájékoztatón.
Schanda Tamás elmondta, hogy az egyetemek - többek között - a magyar mellett angol, német és kínai nyelvű információs anyagok útján tájékoztatják a hallgatókat és munkatársaikat a fertőzés jellemző tüneteiről, illetve kérdőívek segítségével szűrik ki azokat a hallgatókat, akik esetében magasabb a fertőzés kockázata. Ez azért fontos, mert 2772 kínai hallgató tanul a magyar felsőoktatási intézményekben.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a félelmek ugyan nem alaptalanok, ám pánikra nincs ok. Magyarországon ugyanis még egyetlen megbetegedést sem regisztráltak, és a kormány, amelynek a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, felkészült a védekezésre. Ennek keretében a felsőoktatásért felelős innovációs tárca folyamatosan egyeztet az egyetemekkel, különösen a klinikákat is működtető orvosképző intézményekkel.
Azok a hallgatók, akik a kérdőívek alapján kockázatot jelentenek, a lappangási idő tartamára, vagyis 14 napra felmentést kapnak az óralátogatás alól, ám erre ez idáig nem volt szükség.
Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón az egyetemi hálózat hatékonyságának jellemzésére említette, hogy a Vuhanból hazaérkező házaspár egyik tagja megfázásos tüneteket mutatott, ám a Közép-Európában egyedülálló pécsi egyetemi víruslaborban 3 órán belül megállapították, hogy a betegnek nincs koronavírus-fertőzése.
Arról is beszámolt: a tisztifőorvossal folytatott megbeszélése során felmerült, hogy amennyiben szükséges, a határállomásokon egyetemi hallgatók is segíthetnek a fertőzöttek kiszűrésében, kézi hőméréssel. Bódis József végül hangsúlyozta, hogy a rövid távú teendők mellett hosszú távú feladat egy vakcina kifejlesztése, amihez minden erőforrás rendelkezésre áll a magyar felsőoktatásban.
Fertőtlenítették a magyar-kínai két tannyelvű iskolát Budapesten
A budapesti Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában megtették a szükséges intézkedéseket, otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akikhez Kínából januárban vendégek érkeztek, de a tanítás a szokás rendjében működött és működik is tovább.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
