A budapesti Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában megtették a szükséges intézkedéseket, otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akikhez Kínából januárban vendégek érkeztek, de a tanítás a szokás rendjében működött és működik is tovább.
A XV. kerületi Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában a tanítás órarend szerint elindult, és minden órát megtartottak – számolt be a hvg.hu-nak Erdélyi Zsuzsanna intézményvezető, aki azt is elmondta: a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet miatt felvették a kapcsolatot a Nemzeti Népegészségügyi Központtal. Az ő útmutatásukat figyelembe véve egy intézkedési és prevenciós tervet állítottak össze, melyet az iskola fenntartójával egyeztettek.
Az iskolában megelőző intézkedések történtek, az elmúlt napokban az iskolát fertőtlenítették, és a WHO ajánlásai alapján az intézményben kiemelt figyelmet fordítanak a gyakori kézmosásra, melyhez fertőtlenítő hatású szappant használnak - írják.
A kínai tanulók szülei elektronikus naplón keresztül értesítést kaptak, hogy azok a családok, akikhez a januári hónapban Kínából rokonok, vendégek, ismerősök érkeztek a lappangási idő alatt, ne küldjék gyermekeiket iskolába. Az iskola kérését az érintett szülők nyugtázták, és együttműködésükről biztosították az intézményt. A tananyagot e-naplón keresztül továbbítják az érintett tanulók részére, és az iskolába jövetelüket követően a pedagógusok gondoskodni fognak az esetleges lemaradások pótlásáról.
Az intézményvezető szerint az iskolában nem éreznek pánikot sem a magyar, sem a kínai tanulók, pedagógusok körében.
Koronavírus: levélben hívta fel a figyelmet az ELTE a betegségek megelőzésére
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) köremailben figyelmeztette hallgatóit és munkatársait a koronavírus megelőzéséről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
