Az őszi szemeszterben gyakran megszorultatok hónap végére, ezért a következő félévben több pénzt szeretnétek igényelni? A Diákhitel1 összegének módosítására évközben is van lehetőségetek.
Ha úgy érzitek, a tavaszi félévben nagyobb összegű diákhitelre lesz szükségetek, mint az őszi szemeszterben, akkor a kölcsön összegét a két félév között módosíthatjátok a megfelelő nyomtatvány benyújtásával. Az adatlapot kitöltés és aláírás után a Diákhitel Központ postacímére – Diákhitel Központ Zrt. 1996 Budapest – kell elküldenetek. Ha rendelkeztek Diákhitel Direkt szerződéssel, akkor az adatlapot elektronikus úton is eltudjátok küldeni a Diákhitel Központhoz, így azzal nincs további teendőtök. Az összeg módosításáról nem kaptok visszaigazolást, ezt automatikusan utalják a megadott bankszámlára.
A szabad felhasználású diákhitel esetén az igényelhető hitelösszeg 15 000, 21 000, 25 000, 30 000, 40 000, 50 000, 60 000 vagy 70 000 forint.
A kölcsön összegének módosításáról szóló kérelmet február 28-ig kell benyújtanotok. Ha határidő után érkezik be a kérelme, akkor a módosítást csak a következő félévtől tudják figyelembe venni, azaz leghamarabb jövő szeptembertől kaphattok nagyobb hitelt.
Az első félévben nem igényeltetek diákhitelt, most viszont szükségetek lenne rá? Itt megtaláljátok, hogyan és mekkora összeget igényelhettek.
Januártól kedvezményt kapnak a nyelvtanulási diákhitelt felvett édesanyák is
A nyelvtanulási diákhitelt felvett anyák számára is kiterjesztik a gyermektámogatási kedvezményt - közölte a Diákhitel Központ. Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
