Meddig kell befejeznetek a tanulmányaitokat, illetve megszereznetek a felsőfokú oklevelet, ha állami ösztöndíjjal tanultok, és milyen szabályok vonatkoznak az önköltséges hallgatókra? Itt vannak a részletek.
Az, hogy összességében hány félév alatt kell elvégeznetek az egyetemet, főiskolát, nincs szabályozva, ugyanakkor intézményileg meghatározhatják, hogy szemeszterenként hány kreditet kell minimálisan megszereznetek.
Ha már elvégeztétek az összes tárgyatokat, vagyis megszereztétek az abszolutóriumot, öt éven belül le kell tennetek a záróvizsgát, két év után pedig ezt feltételhez is köthetik.
Ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt, a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen, akkor is, ha még lenne állami ösztöndíjas félévetek. Ha ezt meghaladjátok, átsorolnak titeket önköltséges képzésre. Az állami ösztöndíj megtartásához további követelményeknek is meg kell felelni: ezekről itt olvashattok.
Állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek az oklevelet, különben hazai munkaviszony fenntartásával kell "törlesztenetek" a támogatást. A határidőt külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén lehet kitolni: a részleteket itt találjátok.
Ezekbe az állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidőkbe nem számítanak bele a passzív félévek, fontos szabály ugyanakkor, hogy egyszerre maximum két félévet halaszthattok, de ezt a tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek.
Mi történik, ha nem tudjátok elvégezni a félévet az egyetemen, főiskolán?
Bejelentkeztetek az őszi szemeszterre, de valamiért nem tudjátok teljesíteni a tárgyakat? Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
