Friss világrangsor: két magyar egyetem a legjobbak között a műszaki területen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem került be a brit Times Higher Education 2020-as, a mérnöki tudományokat oktató intézmények listájára.

  • Eduline

Október 17-én közzétették a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsorát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen került be a legjobbak közé. Az idén 1008, az általános mérnöki, a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, a repülőgépmérnöki, az építő- vagy a vegyészmérnöki területen oktató intézmény szerepel a listán.

A Debreceni Egyetem tavalyi eredményét megtartva idén is a 601-800-as kategóriában kapott helyet, a legtöbb pontot a nemzetköziség területén szerezte - írja közleményében az egyetem.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A rangsort holtversenyben a California Institute of Technology és a Stanford University vezeti, előbbi tavaly a negyedik, utóbbi a második volt. A harmadik helyen a University of Cambridge és Harvard University osztozik, az ötödik pedig a tavalyi listavezető University of Oxford lett. A brit és amerikai egyetemek után a legjobb eredményt az ETH Zurich érte el: a nyolcadik helyet szerezte meg. 

A bölcsészettudományi rangsorba egyetlen magyar egyetemként az ELTE került be: a részleteket itt olvashatjátok.

Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.