A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem került be a brit Times Higher Education 2020-as, a mérnöki tudományokat oktató intézmények listájára.
Október 17-én közzétették a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsorát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen került be a legjobbak közé. Az idén 1008, az általános mérnöki, a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, a repülőgépmérnöki, az építő- vagy a vegyészmérnöki területen oktató intézmény szerepel a listán.
A Debreceni Egyetem tavalyi eredményét megtartva idén is a 601-800-as kategóriában kapott helyet, a legtöbb pontot a nemzetköziség területén szerezte - írja közleményében az egyetem.
A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A rangsort holtversenyben a California Institute of Technology és a Stanford University vezeti, előbbi tavaly a negyedik, utóbbi a második volt. A harmadik helyen a University of Cambridge és Harvard University osztozik, az ötödik pedig a tavalyi listavezető University of Oxford lett. A brit és amerikai egyetemek után a legjobb eredményt az ETH Zurich érte el: a nyolcadik helyet szerezte meg.
A bölcsészettudományi rangsorba egyetlen magyar egyetemként az ELTE került be: a részleteket itt olvashatjátok.
Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén
Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
