Itt a friss világrangsor: öt magyar egyetem került a legjobb ezer közé

Öt magyarországi egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb listájára, amelynek elkészítéséhez több mint 1800 felsőoktatási intézmény vizsgáltak meg a szakemberek, és a legjobb ezret rangsorolták. A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett a legjobb helyen.

  • Eduline

Az ELTE-t az 501-600., a Szegedi Tudományegyetemet a 601-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 801-900., a Semmelweis Egyetemet és a Debreceni Egyetemet pedig a 901-1000. kategóriába sorolták az ARWU-rangsor készítői.

„A lista négy kategóriában hat indikátor alapján rangsorolja az egyetemeket.  A Nobel-díjas és Fields-érmes korábbi hallgatók és oktatók, a gyakran idézett kutatók, a Nature és a Science lapokban publikált közlemények, valamint a Science Citation Index-expanded és a Social Science Citation Index által indexált közlemények száma alapján kapnak pontokat az intézmények. A Debreceni Egyetem a megjelent publikációk területén nyújtotta a legjobb teljesítményt” – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

Hozzáteszik: a világranglista élén két egyesült államokbeli intézmény, a Harvard és a Stanford áll, a harmadik helyen a Cambridge végzett.

A lista elkészítéséhez a szakemberek több mint 1800 felsőoktatási intézményt vizsgálnak meg, ebből a legjobb 1000 egyetemet rangsorolták.

Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor

Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.