Itt a friss világrangsor: öt magyar egyetem került a legjobb ezer közé

Öt magyarországi egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb listájára, amelynek elkészítéséhez több mint 1800 felsőoktatási intézmény vizsgáltak meg a szakemberek, és a legjobb ezret rangsorolták. A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett a legjobb helyen.

  • Eduline

Az ELTE-t az 501-600., a Szegedi Tudományegyetemet a 601-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 801-900., a Semmelweis Egyetemet és a Debreceni Egyetemet pedig a 901-1000. kategóriába sorolták az ARWU-rangsor készítői.

„A lista négy kategóriában hat indikátor alapján rangsorolja az egyetemeket.  A Nobel-díjas és Fields-érmes korábbi hallgatók és oktatók, a gyakran idézett kutatók, a Nature és a Science lapokban publikált közlemények, valamint a Science Citation Index-expanded és a Social Science Citation Index által indexált közlemények száma alapján kapnak pontokat az intézmények. A Debreceni Egyetem a megjelent publikációk területén nyújtotta a legjobb teljesítményt” – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

Hozzáteszik: a világranglista élén két egyesült államokbeli intézmény, a Harvard és a Stanford áll, a harmadik helyen a Cambridge végzett.

A lista elkészítéséhez a szakemberek több mint 1800 felsőoktatási intézményt vizsgálnak meg, ebből a legjobb 1000 egyetemet rangsorolták.

Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor

Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.