Jó hír az egyetemistáknak: jövőre ismét emelkednek az ösztöndíjak

Jövőre ismét több pénzt kaphatnak az egyetemisták, emelik a hallgatói normatíva összegét. Kiket és hogyan érint majd a változás?

  • Eduline

Idén február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték a hallgatói normatíva összegét. Jövőre további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik majd a felsőoktatásban egy főre számított hallgatói támogatást.

Kiket érint a változás?

Az állami ösztöndíjas hallgatók a második félévtől részesülhetnek a tanulmányi ösztöndíjakban, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez jelenleg közel 6 ezer forint, jövőre pedig 6 500, 2020-ra pedig 8 300 forintra emelkedik).

Milyen ösztöndíjakra, támogatásokra pályázhattok hallgatóként? 2. rész: Klebelsberg-ösztöndíj

Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Második rész: Klebelsberg Képzési Ösztöndíj.

A szociális támogatásokat is érinti, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni.

Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.

Állami ösztöndíjas képzésen tanultok? Ennyi félévetek van a diplomaszerzésre

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, ne feledjétek, hogy oklevélszerzési kötelezettségetek van, méghozzá határidőre. De pontosan hány félévetek van a diplomaszerzésre? Fontos kérdésre válaszolunk.

Ha idén kezditek az egyetemet, vagy már a felsőoktatásban tanultok, itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amire állami ösztöndíjas hallgatóként pályázhattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.