Módosítottak a felsőoktatási törvényen

Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény 115 igen, 50 nem, 4 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy az állami felsőoktatási intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó, de az állam által - az Országgyűlés hozzájárulásával létrehozott - alapítvány részére ruházzák át.

A fenntartóváltás megváltoztatja az átruházott fenntartói joggal érintett felsőoktatási intézmény és az intézményben foglalkoztatottak jogállását is. Tekintve, hogy a kormány által alapított alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény kiemelt célja az oktatási tehetséggondozás, megteremtik annak lehetőségét, hogy az intézmény által nyújtott támogatás, a képzés költségeit fedező ösztöndíj a felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdethető legyen.

A módosítás kitér a 2019. július 1-jén magán felsőoktatási intézményként tovább működő Budapesti Corvinus Egyetemmel összefüggésben a már folyamatban lévő felvételi eljárások meghirdetésnek megfelelő lezárására, a képzések kifutó rendszerű befejezésére. A kormánnyal kötött külön megállapodás hiányában az egyetem önköltséges képzés folytatására jogosult a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől kezdődően.

Emellett a változtatás az állami szférában már ismert kancellári, illetve a magyar viszonyok között még nem alkalmazott elnöki pozíció bevezetését is lehetővé teszi a magán felsőoktatási intézményeknél. A magán felsőoktatási intézmények szabadon választhatnak az alapító okiratban, hogy bevezetik-e az elnöki pozíciót vagy, hogy foglalkoztatnak-e kancellárt a gazdasági vezető helyett. Amennyiben kancellárt bíznak meg, hatásköreit illetően az intézmény alapító okirata lesz az irányadó. Az elnök lehetséges hatásköreinél a változtatás elsődlegesen a nem akadémiai feladatokat jelöli meg, meghatározva az elnöki hatáskörök korlátait, s azokat a hatásköröket is, amelyeket kizárólagosan a rektor jogosult gyakorolni.

Itt az újabb részlet a Corvinust fenntartó alapítványról

A tudománypolitika koordinációjáért felelős minisztert, vagyis az innovációs és technológiai tárca vezetőjét jelöli ki az állam nevében a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány alapításának felelőseként egy módosítás.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.