Versenyképes felsőoktatási béreket, új képzési normatívarendszert követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptembertől a képzési alaptámogatást több képzési területen a megemelt képzési önköltség alapján kapják majd meg az egyetemek, főiskolák.
„Az ELTE Szenátusa a 2019-es költségvetési évre vonatkozóan egyenként 250 mFt-os költségcsökkentő intézkedési terv kidolgozására kötelezte két legnagyobb karát, a Bölcsésztudományi és a Természettudományi Kart. Ilyen mértékű forrásmegvonás (egyéb intézkedések mellett) létszámcsökkentés kikényszerítését jelenti; a két kar várhatóan 50-70 oktatójától kénytelen megválni” – írta hétfői közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely elfogadhatatlannak tartja, hogy „a finanszírozás elégtelen szintje, belső strukturális ellentmondásai, a valós költségeket nem tükröző képzési normatívák akadályozzák a felsőoktatásban a minőségi szakmai munkát”.
Elutasítják, hogy a magyar felsőoktatási intézmények képzési és kutatási teljesítményét finanszírozási szempontok határozzák meg és nem az oktatással szemben támasztott minőségi, a tudományterületekhez igazodó szakmai elvárások.
„Felszólítjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelős vezetőit, tárják fel a felsőoktatás finanszírozásának problémáit, mutassák be a korábban kidolgozott, új finanszírozási modellre vonatkozó elképzeléseket és hatástanulmányokat, folytassanak érdemi szakmai és társadalmi egyeztetést” – írták, kiemelve: követelik az új, a tényleges költségeket elismerő új képzési normatívarendszer kidolgozását, versenyképes felsőoktatási béreket, a források biztosítását a magas színvonalú oktatási és kutatási munka fenntartására, fejlesztésére, korszerűsítésére.
A kormányzati oldalon szerda délután jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza – azt írták, 2016-ban az új finanszírozási rendelet megteremtette a jogszabályi kereteit a képzési önköltségen alapuló finanszírozásnak, viszont akkor a keretösszegek emelésére nem volt lehetőség.
Hozzátették: a kormány decemberben elfogadta a természettudomány, informatikai, bölcsészettudományi, agrár, valamint a pedagógusképzés finanszírozási keretösszegének felső értékét, „ezzel biztosítva, az egyes intézmények a valós önköltségük alapján hirdessék meg a képzéseiket és ennek megfelelően kapják meg az alaptámogatást. Vagyis az ez év szeptemberétől induló képzések esetén az intézményeknek, tehát az ELTE-nek is lehetősége lesz a megemelt képzési önköltségen meghirdetni a képzéseit, a képzési alaptámogatást pedig a megemelt képzési önköltség alapján kapja majd meg”.
A minisztérium azt is kiemelte, hogy a képzések fejlesztéséhez a finanszírozási rendelet alapján speciális támogatást biztosítanak, „2019-ben prioritásként a fenti képzési területek esetében felmerülő feladatok finanszírozása valósul meg, így az ELTE is jelentős forráshoz jut”.
A tárca szerint az egyetemek a belső intézményi költségvetés elkészítése során szabad mozgástérrel rendelkeznek, azt a tárcával nem kell egyeztetniük, „a finanszírozás megemelése érdekében idén újabb tárgyalások várhatók, amelyekbe az érintett szakmai és társadalmi fórumokat bevonják”.
Nehéz gazdálkodási helyzetbe került hat egyetem, gyorssegélyt kapnak
Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki" gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írja a 168 Óra.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
