Csökkentené a szakok számát, átdolgozná a továbbképzéseket Réthelyi

Minden hallgatónak legalább fél évig külföldön kellene tanulnia, csökkentenék az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányok számát, és átgondolnák a pedagógusok továbbképzési rendszerét is - ilyen kormányzati tervekről beszélt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján.

  • Eduline

A tárca vezetője úgy fogalmazott: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálni a tanárok számára. Újra kell gondolni a pedagógusok továbbképzési rendszerét is, amelyet összhangba kell hozni a pedagógus-életpálya elvárásaival - fűzte hozzá.

Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy szeretnék, ha a hallgatók képzési idejükből fél évet külföldön végeznének el, ezért tartják fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését. Mindenkit biztatott, hogy lásson világot, de - mint folytatta - "ha a belső iránytű hazafelé mutat, mindenki higgyen bátran szemének, szívének és eszének", hozza haza tapasztalatát. A miniszter azt mondta, célul tűzte ki, - és ebben a kormány támogatását is élvezi, -  hogy minden erejével segítse a jól képzett fiatalok itthoni boldogulását.

Kiemelte: az oktatási rendszer újragondolása nem probléma, hanem lehetőség a jobbra. Mi erre készen vagyunk, és számítunk a felsőoktatási intézmények tanácsaira - fogalmazott Réthelyi Miklós, aki szerint mára elegendő adat gyűlt össze, hogy a 2006-ban bevezetett osztatott képzéseket és mesterképzéseket kritikus szemmel áttekintsék. Így azt, hogy szükség van-e 133 szakra és további számos szakirányra az alapképzésben, és 243 a mesterképzésben, ahányat idén meghirdettek, jól történt-e a tárgyak szétválasztása a két szint között, indokolt-e, hogy egy-egy divatos szakképzést negyven helyen hirdessenek meg.

Fazekas István

Kitért arra is, hogy ma 13 állami fenntartású főiskola működik, közülük kilenc vidéki városban. Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: ígéretes annak a főiskolának a jövője, amelyik együttműködik az adott város iparvállalatával és kutatóintézetével, és élvezi az önkormányzat támogatását.

A tárca vezetője az ELTE-ről azt mondta, meghatározó része a magyar történelemnek, nemcsak 376 éves múltja, de biztos jövője is van. 2011-ben szinte ugyanaz a feladatunk, mint 1635-ben, a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztése, a társadalmi-gazdasági megfelelés, és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. Mindez egy sokszorosan más világban - fogalmazott a tárcavezető.

Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az egyetemek - így az ELTE is, - nemcsak hallgatóinak kínál értékes oktatási formákat, nem öncélúan, hanem a köz érdekében képzi hallgatóit. A társadalom egésze is részesül a képzések eredményéből - hangsúlyozta.

Ezért az ilyen képzések költségvetési támogatása közügy, és a polgárok joggal várják el, hogy a közpénzekből erre is fordítsanak - emelte ki, hozzátéve: a felsőoktatás jövőjét alapvetően meghatározó változásokat ígér a mostani tanév. 

MTI 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.