Nem kapnak iskolakezdési támogatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói az intézményt érintő zárolások miatt - tudta meg az eduline.
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintő zárolás és a költségkereteket befolyásoló elvonások miatt, beiskolázási támogatás kifizetésére 2011-ben nem kerülhet sor. A Jóléti Bizottság ősszel vizsgálja meg, hogy az év hátralévő részében szociális segély igénylésének benyújtására lesz-e lehetőség, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást” – ezt a körlevelet kapták meg az egyetem dolgozói az ELTE Jóléti és Szociális Alaptól. A nyolc karon több mint ezerötszáz oktató dolgozik, rajtuk kívül több ezer alkalmazottja van a 32-33 ezres hallgatói létszámmal rendelkező intézménynek.
A felsőoktatási intézményekre idén 13 milliárd forinttal kevesebb jut, a zárolás miatt több egyetem és főiskola dolgozói veszítették el béren kívüli juttatásaikat, sok intézményben csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, sőt van, ahol az állományban lévő tanárok túlóradíját veszik el. A felsőoktatást érintő elvonásokról bővebben itt olvashatsz.
Iskolakezdési támogatást az adott év szeptemberében általános- vagy középiskolába járó diák után kaphatnak a szülők, illetve a gyerekek nevelői a munkaadótól. A juttatás maximális összege évente a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, vagyis 23 400 forint diákonként. Az iskolakezdési támogatást a tanévkezdést megelőző és követő 60 napban, vagyis idén július 1. és október 31. között lehet felhasználni tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. |
eduline
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
