Csökkenteni kell az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát – mondta a köztévé reggeli műsorában Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
A felsőoktatásban az államilag finanszírozott férőhelyekre fordított kapacitások meghaladják a költségvetés teherbíró képességét – mondta Dux László a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Egyben megerősítette, hogy az oktatási államtitkárság csökkenteni akarja a férőhelyek számát.
Dux László hozzátette: az a céljuk, hogy rangot jelentsen államilag finanszírozott helyre, és hogy a tehetséges tanulók gyorsan szerezhessenek diplomát. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétvégén az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy irreálisan sokan részesülnek államilag finanszírozott képzésben, ezt az arányt valóban csökkenteni kell, a rendszer ugyanis túlméretezett. A 2012-es keretszámokról ősszel döntenek majd, az viszont már most biztos, hogy a műszaki és természettudományos egyetemi, főiskola karok több hallgatót vehetnek majd fel.
Többet kell majd fizetni a költségtérítéses képzésért
Azok a felvételizők, akik csak költségtérítéses képzésre jutnak be, a teljes bekerülési költséget ki kell fizetniük – vagyis jóval magasabb összeggel kell számolniuk, mint a jelenlegi költségtérítéses hallgatóknak. Az oktatási államtitkárság szerint most vannak, akiknek az állam teljes egészében állja a képzés költségeit, mások egy részét fizetik, és vannak, akik a teljes összeget finanszírozzák. Mennyibe kerülnek a költségtérítéses képzések az államnak, mennyit kellene fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A jövőben is lesznek olyanok, akiknek a tanulmányait az állam fedezi, s emellett lesznek hallgatók, akiknek maguknak kell vállalniuk a képzés teljes költségét. Az állam itt annyi szerepet vállal, hogy az így megszerezhető diploma kiadásához ugyanazon az akkreditációs eljáráson kell átesnie a felsőoktatási intézménynek, mint az önköltséges esetében. A legdrágább egyetemi szakokról itt olvashatsz.
eduline
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
