Összeollózott dolgozatok: újabb magas rangú politikusok buktak le

Újabb német politikusnak kell magyarázkodnia doktori disszertációja miatt: az alsó-szászországi oktatási miniszter, Bernd Althusmann számos tudományos alapszabályt megszegett tanulmánya megírásakor, többek között hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szakemberektől.

  • Eduline
Bernd Althusmann
Wikipedia
Althusmann beismerte, hogy hibázhatott doktori disszertációjának megírásakor, de „ezek csupán technikai hibák”, a tudatos plagizálás vádját visszautasította, így lemondani sem hajlandó – írja University World News. A tanulmányt a potsdami egyetem részletesen átvizsgáltatta, a jelentés szerint a politikus hosszabb részleteket kölcsönzött mások tudományos munkáiból anélkül, hogy a forrásokat megjelölte volna.

Guttenberg, Pröfrock, Koch-Merin, Sass

Nem ő az első német politikus, akit plagizálással vádoltak meg az elmúlt hónapokban. A tübingeni egyetem nemrég vonta meg a CDU-s Matthias Pröfrock, a waiblingeni tartományi gyűlés egyik képviselőjének doktori címét, a disszertáció jelentős részét ugyanis más dolgozatokból vágta össze.

Plágiumgyanúba keveredett Silvana Koch-Merin, az Európai Parlament képviselője, valamint Veronika Sass jogász, a volt CSU-elnök, Edmuns Stoiber lánya. Koch-Merin ügye kínos a Szabad Demokrata Párt számára, amely az utóbbi időben egyébként is gyors ütemben vesztett a népszerűségéből, a fiatal politikusnőre a párt egyik leendő „megmentőjeként” tekintettek.

Karl-Theodor zu Guttenberg: az év plágiumbotránya

A legnagyobb plágiumbotrány azonban Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter nevéhez fűződik, aki nemcsak a doktori címről, hanem a kormányban betöltött posztjáról is kénytelen volt lemondani. A konzervatív politikust még februárban fosztotta meg tudományos címétől a bayreuthi egyetem, miután bebizonyították, hogy Guttenberg az intézmény jogi karán 2007-ben leadott disszertációjában idegen forrásmunkákból emelt át részleteket – a lábjegyzetben ezt azonban „elfelejtette” jelezni.

Az egykori minisztert a német sajtó hetekig „copypaste-bárónak” csúfolta, Angela Merkel azonban sokáig kitartott mellette, a kormánynak ugyanis Guttenberg volt az egyik legnépszerűbb tagja. Miután a jogászprofesszorok és szorgalmas „plágiumkutató” önkéntesek a 475 oldalas dolgozatban több mint száz olyan részt találtak, amely forrásmegjelölés nélkül idézett szó szerint vagy kevés változtatással mások tudományos munkáiból, a politikus lemondott. Guttenberg plágiumbotrányáról bővebben itt olvashatsz.

Plágiumbotrányok Kínában és Oroszországban

2010 márciusában Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plagizálással. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik szellemi vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: véleményük szerint a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika, nem pedig a tudatos csalás volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében, de nagy visszhangot váltott ki a kínai akadémiai körökben – ahol egyelőre nincs konszenzus arra nézve, hogy mi számít plágiumnak.

eduline

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.