Júliustól csökken a diákhitel kamata

A diákhitel kamatának mértéke fél százalékponttal csökken július 1-én, így minden eddiginél alacsonyabb szintre, 8 százalékra mérséklődik, a hitelkonstrukcióban felvehető összegek továbbra is változatlanok.

  • Eduline

A közlemény szerint a következetes finanszírozási politikának és a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhetően tudta a Diákhitel Központ 10 éves fennállásának legalacsonyabb kamatát meghatározni július elseje és december 31. között.

 

A központ felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem az adófizetők pénzéből gazdálkodik, forrásait a pénz- és tőkepiacról szerzi, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.

 

A forrásszerzés egyik jelentős eszköze az Európai Beruházási Bankkal létrejött harmadik finanszírozási szerződés is, amely a 2011-2013-as időszakban maximum 38 milliárd forint összegű, hosszú lejáratú forrás kedvező feltételekkel történő igénybevételét teszi lehetővé.

 

A központ emlékeztet arra is, hogy 2010 nyara óta a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja fölötte, s a pénzintézet szintén előnyös forrásszerzési lehetőséget biztosít a társaság számára.

 

A diákhitel felvehető összegei nem változtak: a költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot igényelhetnek. Emellett a negyven év alatti, felsőoktatásban tanulók továbbra is választhatják a havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi tanulmányaik folytatása során is - áll a közleményben.

MTI 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.